Jelen cikkünkben összeszedtünk minden olyan fontosabb információt, amit mindenképp ismernie kell a háromféle nyugdíj-megtakarítás közötti különbségekről. Továbbá arról is teljes képet kaphat, hogy milyen tényezőket érdemes figyelembe vennie, mielőtt végül kiválasztja az Önnek ténylegesen megfelelő előtakarékossági formát.

Egyre gyakrabban halljuk, hogy a társadalom elöregedése komoly problémákat okoz az állami nyugdíjrendszerek számára itthon és külföldön egyaránt. A társadalom szerkezete változik, a várható élettartam növekszik, a születési ráta pedig alacsony. Ez azt jelenti, hogy egyre több embert kell egyre kevesebb aktív korú munkavállalóval eltartani.

Egy másik idevágó probléma, hogy egyes becslések szerint néhány évtizeden belül a manapság már egyébként is alacsony nyugdíjak a felére-egyharmadára csökkenhetnek. A megfelelő állami nyugdíjakat tehát nem lehet garantálni, ezért a zökkenőmentes nyugdíjba vonulás érdekében a magánjellegű, korai nyugdíjcélú megtakarításokban kell gondolkodnunk. Minél korábban kezdünk el takarékoskodni, annál jobban fel tudjuk tölteni a nyugdíjunkat. Ezért is nem lehet eléggé hangsúlyozni az öngondoskodás valódi fontosságát! Hazánkban jelenleg több mint 70 nyugdíjcélú megtakarítási lehetőség létezik, néhány esetben több millió forintos különbségekkel, akár 15-20 éves átlagos megtakarítási idővel számolva. Így nem mindegy tehát, hogy melyik nyugdíjcélú megtakarítási opciót választja.

Hová érdemes nyugdíjra gyűjtögetni?

Ha már eldöntötte, hogy nyugdíjcélú megtakarítást kíván kötni, tájékoztatjuk, hogy nem könnyű választani a számos lehetőség közül, mivel a nyugdíjcélú megtakarításoknak rengeteg eltérő típusa létezik. A kiválasztási folyamat első körében segítségül szolgálhat, hogy az államilag elfogadott definíció nagyon világosan meghatározza a nyugdíjcélú megtakarítások fogalmát, és három alapvető típusra osztja azokat:

•    Nyugdíjbiztosítás

•    Nyugdíj-Előtakarékossági Számla (NYESZ)

•    Önkéntes Nyugdíjpénztár (ÖNYP)

Magyarországon jelenleg több mint 70 nyugdíj-előtakarékossági konstrukció létezik a nyugdíj-előtakarékosság három alaptípusán belül. Ahhoz, hogy kiválaszthassa az Önnek legmegfelelőbbet, kezdésképpen tegyen fel magának néhány kérdést:

Miért érdemes egy hivatalos nyugdíjcélú megtakarítási rendszerben megtakarítani?

A nyugdíj előtti megtakarításokat hosszú távra tervezik, a költségszerkezet, a pénzügyi struktúra és a lehetséges bónuszrendszer tekintetében is. A fő különbség más hagyományos megtakarítási formákhoz képest az, hogy a futamidő a nyugdíjkorhatárhoz kapcsolódik.

A nyugdíjcélú megtakarítások legnagyobb előnye a többi megtakarítással szemben, hogy az állam 20%-os adójóváírást nyújt, hogy ösztönözze a korai, kifejezetten nyugdíjcélú megtakarításokat. A gyakorlatban ez a következőket fogja jelenteni:

•    Az éves jövedelemadó-fizetések után 20%-os adójóváírás igényelhető, évente legfeljebb 280 000 forintig, amelyet közvetlenül a megtakarítási számlánkon írnak jóvá. Ez 10-20 év alatt nagyon jelentős összeg, különösen azért, mert ezt az adójóváírást is befektetjük, és így a nyugdíjcélú megtakarításainkhoz is hozamot biztosítunk.

•    További előnyük, hogy adómentesek, és még a kamatadó sem terheli őket, persze amennyiben a nyugdíjazásunkig hagyjuk futni, ami szintén jelentős megtakarítást jelent.

Hátránya, hogy ha a nyugdíjkorhatár előtt szeretnénk rendelkezni a megtakarításainkról, akkor a korengedményes nyugdíjcélú megtakarítás típusától függően adókedvezmény-visszatérítést és/vagy akár különböző adókat is ki kell fizetnünk. Ez persze „elvileg” nem érinti Önt, hiszen a nyugdíjcélú megtakarítás lényege, hogy a nyugdíjkorhatár eléréséig megtakarítja a pénzét.

Az állam ezt az adókedvezményt is kifejezetten azért adja, hogy támogassa a nyugdíjakat, és ezzel mindenkit arra ösztönözzön, hogy végül a saját nyugdíjas éveire is takarékoskodjon, és ne csak az állam általi kifizetésekre várjon. Ezért tökéletesen érthető, hogy a korai felhasználást miért lehet különböző szankciókkal „büntetni”. Ebből már világosan látszik, hogy az állam jóideje felismerte a jelenlegi nyugdíjrendszer korlátait és problémáit, és így más módon próbálja az embereket magáncélú megtakarításra ösztönözni. A 20%-os adójóváírással pedig 10-20-30 év alatt jelentős előnyre tehet szert más megtakarítási formákkal szemben, így mindenképpen érdemes e három nyugdíjcélú megtakarítási forma valamelyikét választani.

Jelenleg három fő formája létezik a kifejezetten nyugdíjcélú megtakarításoknak Magyarországon. Lássuk, mik ezek a korai megtakarítási formák, és mik a főbb jellemzőik.

A nyugdíjcélú megtakarítások három fő típusa

A nyugdíjcélú megtakarításoknak három fő formája létezik, amelyek különböző előnyökkel és hátrányokkal szolgálnak. A választás a félretenni kívánt pénzösszegtől, a mögöttes befektetések hozamától, a nyugdíjba vonulásig hátralévő évek számától és számos más tényezőtől is nagyban függ.

Egy jól megválasztott megtakarítási terv milliókat adhat a nyugdíjhoz, egy rossz terv pedig milliókkal kevesebbet hoz, ezért a választását megelőzően ezt mindig érdemes szem előtt tartani. Mivel ez egy nagyon fontos pénzügyi döntés, érdemes szakértői segítséget kérni a megfelelő előtakarékossági forma kiválasztásához!

A nyugdíjbiztosítás

Egyre népszerűbb modern megtakarítási forma, ahol a befizetéseinket egy, a nevünkre szóló magánszámlán gyűjtik össze a biztosítónál, amit általában különböző befektetési alapokban helyeznek el, és amelyeket mindig befektetési alapkezelők kezelnek.

Ennek az az előnye, hogy a sokféle befektetési alapnak és az összeállítható portfóliók szinte teljes rugalmasságának köszönhetően sokkal részletesebben kiválaszthatjuk, hogy milyen kockázatot szeretnénk vállalni a megtakarításainkkal, és hova szeretnénk befektetni. Azonban a tényleges befektetés mikéntjét (hogy pontosan milyen értékpapírokba kerüljenek) továbbra is a szakemberek döntik el. Így ez a megtakarítási forma nem igényel szerteágazó ismeretet az értékpapírpiacról, nem kell bajlódnunk a választással, bőséges a kínálat, és kizárólag szakértők kezelik a pénzünket.

Egy nyugdíjbiztosítással több különböző alapba is befektethet az Önnek megfelelő arányban, így a pénze kerülhet nemzetközi részvényekbe, garantált tőkéjű vagy hozamú, feltörekvő piacokba és ágazatokba, vagy akár több alap között is szétoszthatja. Mivel a külföldi piacokra fektető alapok között nagy a választék, a hozam nem feltétlenül függ a magyar gazdaság teljesítményétől – de amennyiben úgy szeretné, választhat hazai alapokat is.

További előnye a nyugdíjbiztosításnak, hogy a megkötéskor érvényben lévő nyugdíjkorhatár számít és nem a nyugdíjkorhatár elérése. Így, ha ki is tolják a nyugdíjkorhatárt, hamarabb nyugdíjba vonulhat megtakarításai segítségével.

A nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ)

Ez egy speciális, hosszú távú értékpapírszámla, amelyet kifejezetten erre a célra hoztak létre. Működése hasonló, szinte azonos a tartós befektetési számlákéval (TBSZ).

Megtakarításainkat értékpapírok vásárlására használjuk, így közvetlenül magunknak kell kezelnünk a pénzünket, és minden döntést nekünk kell meghoznunk az értékpapír piacon. Nincs mögöttünk egy befektetési alapkezelő, aki segítene a döntések meghozatalában, a teljes felelősség rajtunk van, és ha nem tudjuk, mit is csinálunk pontosan, akkor nagyon könnyű rossz döntéseket hozni. Tehát ezt a fajta előtakarékosságot folyamatosan figyelemmel kell kísérnünk, menedzselnünk kell, és meg kell tanulnunk kezelni is, ami ebben az esetben nagyon időigényes lehet.

Bár a betétek rugalmasan kezelhetők, de éppen ezért a megtakarítások is különleges figyelmet igényelnek, hiszen mi döntjük el, hogy milyen gyakorisággal és mekkora összeggel fizetünk be. Jelenleg kicsit több, mint féltucat bank van, ahol NYESZ-számlát nyithat, és megtakarításait kötvények, részvények, államkötvények és befektetési alapok vásárlására használhatja – természetesen mindezt a saját maga belátása szerint.

Ez a fajta számla azoknak ajánlott, akik már jól ismerik a befektetési piacot, saját maguk szeretnének befektetési döntéseket hozni, és rendszeresen van is idejük erre. A jó befektetések kiváló hozamot hozhatnak, de ennek a fordítottja is igaz lehet: amennyiben rosszul dönt, úgy sokat is veszíthet a megtakarítás ezen formájával.

Az önkéntes nyugdíjpénztár (ÖNYP)

Ez ma Magyarországon talán az egyik legelterjedtebb nyugdíjcélú megtakarítási forma. Ez nem feltétlenül azért van így, mert mindenki számára jó megoldás jelent, hanem sokkal inkább azért, mert ez a legrégebbi nyugdíjcélú megtakarítási lehetőség, és így széles körben ismert. A másik oka, hogy korábban és ma is sok munkáltató a cafeteria-rendszer szerint fizette a munkavállalóit, ami az utóbbi években az adóterhek miatt jelentősen csökkent.

Ennél a formánál maga a nyugdíjalap kezeli a befektetéseket, és a jogi szabályozás előírja, hogy a befektetés legalább fele állampapírban történjen. Ezért a hozam elsősorban az aktuális magyarországi gazdasági teljesítménytől függ.

Az előnye ennek a megoldásnak, hogy a fenti két megoldáshoz képest alacsonyabb díjjal is el lehet indítani, így már korán el lehet kezdeni a takarékoskodást.

Hogyan válasszunk nyugdíjcélú megtakarítást?

Ha már egy kicsit többet tud az egyes nyugdíjcélú megtakarítási típusokról, és megértette a három fő nyugdíjcélú megtakarítási típus előnyeit a nem nyugdíjcélú megtakarításokkal szemben, érdemes megfontolnia, hogy melyik lehet a legjobb megoldás az Ön számára.

Ennek érdekében érdemes több olyan szakmai kritériumot felállítani, amelyek alapján objektíven összehasonlíthatjuk a különböző nyugdíjcélú megtakarítási formákat, és pro-kontra mérlegelhetjük, hogy melyik megoldás a legmegfelelőbb számunkra.

A következő szempontok a legfontosabbak:

•    Hány évünk van még a nyugdíjig?

•    Mennyit szeretnénk/tudunk havonta megtakarítani?

•    Mekkora költséggel jár az adott nyugdíjcélú megtakarítási lehetőség?

•    Milyen hozamok állnak rendelkezésre?

•    Mi az adójóváírás?

•    Mennyire biztonságos a nyugdíjmegtakarítás?

•    Milyen a rendelkezésre állása? Ha van ilyen, mennyibe kerül a nyugdíjazás előtti rendelkezésre bocsátás?

•    Vannak egyéb előnyök és más kiegészítő szolgáltatások?

A nyugdíjazásig hátralévő idő

A nyugdíjba vonulásig hátralévő idő befolyásolja a választott megtakarítási típust. A nyugdíjcélú megtakarítások általában hosszú távú tervek, ezért érdemes minél korábban elkezdeni a megtakarításokat. De még abban az esetben is, ha nincs túl sok hátra a nyugdíjba vonulásig (kevesebb, mint 10 év), bizonyos korlátozások mellett akkor is megtakaríthat, sőt kihasználhatja egy nagyon vonzó nyugdíjcélú megtakarítási program előnyeit.

A nyugdíjbiztosítás

Költségszerkezetüket és működésüket tekintve lényegében hosszú távú előtakarékosságról van szó, a legelterjedtebb nyugdíjbiztosítások jelenleg 10-15 évre vagy annál hosszabb időre szólnak. Létezik azonban a nyugdíjbiztosításoknak egy kisebb választéka is, amelyek mindössze 1-9 évre köthetők, így ideális megoldást jelentenek akkor is, ha kevesebb mint 10 év van hátra a nyugdíjba vonulásig. A kikötés itt az, hogy ha 10 évnél hamarabb nyugdíjba vonul, akkor nem veheti fel egyszerre a megtakarításait, hanem csak járadék formájában, amelynek legalább olyan hosszúnak kell lennie, mint amennyi a 10 év elteltéhez szükséges. Például, ha Önnek 8 éve van hátra a nyugdíjig, akkor legalább 2 éves (vagy hosszabb) járadékot kérhet, ha 6 éve van hátra, akkor legalább 4 éves járadékot kérhet, és így tovább.

A nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ)

A másik két nyugdíjcélú megtakarításhoz hasonlóan ezt a megtakarítási formát is érdemes minél korábban elkezdeni. A 10 éves felhalmozási időszakot követően nyugdíjba vonuláskor adómentesen rendelkezhet a megtakarításáról. Tehát csak akkor nyisson ilyen számlát, ha még legalább 10 éve van hátra a nyugdíjba vonulásig.

A 2013. január 1-je után nyitott számlák esetében, ha Ön nyugdíjasként a számlanyitást követő harmadik és tizedik év között szeretné felvenni a pénzét, akkor a keletkezett hozam után SZJA-t és SZOCHO-t kell fizetnie, azonban a 20%-os adó-visszatérítést nem kell visszatérítenie.

Az önkéntes nyugdíjpénztár (ÖNYP)

Ha még körülbelül 10-12 éve van hátra a nyugdíjba vonulásig, az önkéntes nyugdíjpénztár egy valóban jó választás lehet. Ezzel elsősorban magyar államkötvényekbe fektet, amelyek a jelenlegi állás szerint kedvező kamatozásúak, és rövidebb távon sokkal biztonságosabbak és kiszámíthatóak.

Sokan úgy gondolják, hogy amikor elérik a nyugdíjkorhatárt, hozzáférhetnek a befizetéseikhez, még akkor is, ha azok megnyitása óta kevesebb mint 10 év telt el. Ez azonban így nem teljesen igaz! Ha azonban Ön kevesebb mint 10 évvel ezelőtt nyitotta meg az ÖNYP-számláját, a tőke után akkor is 15 százalék személyi jövedelemadót (SZJA-t) és 17,5 százalék egészségügyi hozzájárulást (SZOCHO-t) kell fizetnie, hiába is érte már el a nyugdíjkorhatárt.

A nyugdíj-megtakarítások nagysága

A nyugdíjcélú megtakarítások alapja a havi, rendszeres megtakarítás, ugyanakkor lehetőség van negyedéves, féléves vagy éves megtakarításra, sőt egyszeri, nagyobb összegű befizetésekre is, amelyek teljesen függetlenek lehetnek a rendszeres befizetések nagyságától. Vannak, akik inkább egy fix pénzösszeggel kezdenek el egy nyugdíjcélú megtakarítást, mert valamilyen módon nagyobb összegre tettek szert (pl. munkahelyi bónusz, autó vagy ingatlan eladása, örökség stb.), de a legtöbb ember számára a rendszeres havi megtakarítás az ideális választás.

Egy dolgot azonban érdemes szem előtt tartani: mindig akkora összeget tegyenek félre a választott periódusokban, amelyet akár hosszú távon is nagy biztonsággal tudnak vállalni, és amelytől a családi költségvetés változása miatt nem fognak életszínvonalukban visszaesést tapasztalni!

A legtöbb nyugdíjcélú megtakarítási számlán hosszabb-rövidebb időre szüneteltetni lehet a befizetéseket. Azonban, ha a megtakarítási számlára való befizetés minden hónapban kellemetlenséget okoz, és szükségét érzi a befizetett összegnek, akkor valószínűleg túl sok pénzt tesz félre. Érdemes tehát átgondolni, hogy mennyit tud havonta nélkülözés nélkül félretenni a hosszú távú, stabil, nyugdíjas éveire, és ennek megfelelően vállalni a kiválasztott megtakarítási összeget.

A rendszeres megtakarítások esetén érvényesül az ún. cost-average hatás, ami azt jelenti, hogy ahelyett, hogy egyszerre sok pénzt fektetnénk be, és ezzel kockáztatnánk egy rossz befektetési időszakot (amikor minden árfolyam nagyon magasan van), a rendszeres befizetések lehetővé teszik, hogy havonta kisebb összegeket fektessünk be, ami így csökkenti a kockázatot, és hosszú távon biztonságosabbá teszi a befektetéseinket, még ugyanazon portfólió mellett is.

A nyugdíjbiztosítás

Általában havi 20 000 forinttól lehet nyugdíjcélú megtakarítást indítani, de léteznek havi 5-8 000 forintos lehetőségek is. Itt azonban fontos megjegyezni, hogy az első 2-3 évben nem lehet csökkenteni vagy leállítani a havi hozzájárulást, ezért alaposan gondolja át, hogy mekkora összeget tud ilyen rendszerességgel befizetni. Először kezdheti egy alacsonyabb havi összeggel is, majd később ha úgy döntene, akkor növelheti azt. Az első néhány év után szüneteltetheti a befizetéseket, vagy ha nem tud hosszabb ideig fizetni, akkor van módja díjmentesítésre is. Természetesen egyik sem a legjobb megoldás, mivel ez egy rendszeres befizetéseken alapuló megtakarítás, így ha odafigyelünk a rendszerességre, azzal hozhatjuk ki belőle a legtöbbet. Megtakarításait nem tudja egyszerűen átvinni egy másik biztosítóhoz, ezért fontos, hogy kezdettől fogva a megfelelő pénzintézetet és nyugdíjbiztosítást válassza.

A nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ)

NYESZ-számlát minimum 5 000 forintos egyszeri befizetéssel nyithat. Ebben az esetben a befizetések gyakoriságát és összegét a felhasználó határozza meg, így ez a megtakarítási forma rendkívül rugalmas, mivel mindig Ön dönti el, hogy mikor és mennyit fizet be a NYESZ számlájára. Ez akkor lehet egy jó megoldás, ha kevesebb pénzünk van, másfelől viszont ez az egyik legnagyobb hátránya is, hiszen semmilyen kötelezettségünk nincs arra vonatkozóan, hogy rendszeresen takarékoskodjunk. A legtöbb ember pedig sajnos alig vagy egyáltalán nem takarít meg a NYESZ-számláján, mert mindig akad valami fontosabb kifizetni valója a mindennapi életben. Ha tehát nem vagyunk kellően óvatosak, akkor nagyon könnyen elmaradhatunk a befizetésekkel, és így majd egy nagyon kis mértékű megtakarítással érjük el a nyugdíjkorhatárt.

Az önkéntes nyugdíjpénztár (ÖNYP)

Viszonylag kis havi megtakarítási összeggel is el lehet kezdeni, a minimális befizetés pénztáranként eltérő, általában 4-5 ezer forint körül mozog havonta. A befizetéskor megállapított tagdíj összege később módosítható vagy szüneteltethető is, és egyes esetekben nagyobb összegű befizetés is lehetséges. Azt azonban figyelembe kell vennie, hogy a befizetések elmaradása esetén a költségeket levonják a hozamból, ezért lehetőség szerint a vállalt tagdíjat mindig igyekezzen rendszeresen befizetni. Elért megtakarításainkat a későbbiekben átvihetjük egy másik pénztárhoz, vagy egyszerre több pénztárnak is tagjai lehetünk.

A nyugdíjcélú megtakarítások költségei

A nyugdíjcélú megtakarítások költségei eltérnek az egyes típusok között és azokon belül módozatonként is jelentősen változóak. Általában nagyon nehezen átlátható megtakarítási formák. A költségeket gyakran ellensúlyozzák a különböző hűségbónuszok, és egy NYESZ-számla esetében a tényleges költségek elsősorban a kereskedési forgalomtól és az értékpapír típusától függenek. Ebből kifolyólag nem mindig lehet konkrét számadattal szolgálni a költségekre vonatkozóan, és a különböző ajánlatok között is igen nagy különbségek lehetnek, ezért mindig célszerű előre tájékozódni a költségekről.

A nyugdíjbiztosítás

A TKM (Teljes Költség Mutató) átlagosan 1,5-6% körül mozog, de a biztosítók között nagy különbségek vannak a hozamok és a költségek tekintetében. Egy laikus számára gyakran nagyon nehéz átlátni a szerződési feltételek alapján a pontos költségszerkezetet, különösen mivel a magasabb költségeket gyakran kompenzálják a bónuszrendszerek. Bár erre a célra hozták létre az egységes TKM mutatót, annak mégis megvannak a maga torzításai, és így nem elég csak azt nézni, hogy hol a legalacsonyabb a TKM.

Mindazonáltal általánosságban elmondható, hogy jobb elkerülni a nagyon magas TKM-mel rendelkező biztosítókat. Bár az etikus nyugdíjbiztosítás koncepciója jelentősen csökkentette ezeknek a nagyon drága biztosításoknak a számát, ettől függetlenül a piacon még mindig sokféle jelentősen túlárazott termék van.

Fontos megjegyezni, hogy a nyugdíjbiztosítási módozatok költségei között van a legnagyobb a szórás, és ugyancsak itt találhatóak meg a legjobb és a legrosszabb nyugdíj-előtakarékosságok is. Ezért ismételten elmondjuk, hogy független szakértő nélkül ne vágjanak bele semmilyen nyugdíjbiztosításba!

A nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ)

A nyugdíjcélú megtakarítások ezen formájának költségei – papíron – viszonylag alacsonynak mondhatóak, de miután a befektetéseket folyamatosan kezelni kell, így ennek is megvannak a maga plusz költségei. Ezt a megtakarítási formát választva sokkal aktívabban kell foglalkoznunk a megtakarításokkal, mint egy önkéntes nyugdíjpénztár vagy nyugdíjbiztosítás esetében. Ebben az esetben nem elég csak egyszer megvenni az értékpapírokat – mivel a piac folyamatosan változik –, hanem rendszeresen kereskedni kell velük, mivel általában így érhetjük el a lehető legmagasabb hozamot és a lehető legkisebb kockázatot is. A díjstruktúra általában a 0,1-0,2%-os számlavezetési díj, plusz a tranzakciós költségek. Más szóval, minél több mozgás van a számlán, annál magasabb a költség, így ha sokat kezeli a befektetéseit, könnyen elérheti az évi 3-5%-os költségszintet.

Az önkéntes nyugdíjpénztár (ÖNYP)

A költségek átlagosnak mondhatóak – rendszeres befizetések esetén 2% és 4% között mozognak –, de jelentősen el is térnek egymástól, függően a választott alaptól és a befizetések nagyságától. Az újabb, kisebb alapoknak jellemzően alacsonyabbak a költségei, azonban a nem megfelelő háttér miatt gyakran kevésbé biztonságosak. Ebben az esetben is figyelnie kell a rendszerességre, mivel a díjakat akkor is levonják a hozamból, ha nem fizet be semmit a nyugdíjszámlájára.

A nyugdíjmegtakarítások hozamai és a mögöttes befektetések

Nem elég azonban csak a költségoldalt nézni ahhoz, hogy lássuk a nyugdíjcélú megtakarításaink várható eredményeit. Ezért az interneten található kalkulátorok gyakran félrevezetőek. Ebben az esetben történelmi és a várható hozamok ugyanolyan fontosak, ugyanis egyáltalán nem mindegy, hogy a nyugdíjcélú megtakarításaink 2%-os költség mellett 4%-os éves hozamot hoznak, vagy 3%-os költség mellett 7%-os éves hozammal számolhatunk. Az előbbi esetben alacsonyabbak a költségeink, de csak 2%-os reálhozamot kapunk, míg az utóbbi esetben magasabbak a költségeink, de a 4%-os reálhozammal sokkal jobban járunk. Sok esetben a nyugdíj-előtakarékosság magasabb költségeit a magasabb hozam ellensúlyozza, mivel a költségeket arra fordítják, hogy egy világszerte elismert, professzionális alapkezelőt fizetnek, aki hatékonyabban kezeli a pénzünket, és a szokásosnál magasabb hozamokat ér el.

Érdemes azonban bölcsnek lenni, és egy független szakértőtől is megkérdezni, hogy a szóban forgó nyugdíjcélú megtakarítás esetében ez valóban így van-e, mivel nem ritka, hogy a magas díjak egyszerűen a pénzintézet kapzsiságát tükrözik. Az évi 2-3%-os hozamkülönbség ugyan első hallásra nem tűnik soknak, de 15-20 év alatt – a megtakarított összegtől függően – a kamatos kamat elvének köszönhetően több milliós különbséget jelenthet a nyugdíjra félretett pénzünkben.

Sajnos „megbízható hozamelőrejelzéseket” sehol sem fogunk találni, mivel ezek csak a hozam-garantált alapok, kötvények vagy államkötvények esetében állnak rendelkezésre. Ezért csak a múltbeli hozamokra támaszkodhatunk, amelyekből következtetni lehet arra, hogy egy alapkezelő várhatóan hogyan fog teljesíteni a jövőben. Bár minden esetben törvényesen közzéteszik, hogy a múltbeli hozamok nem jelentenek garanciát a jövőbeli teljesítményekre – ami valóban így van –, mégis számunkra, más információk hiányában, a legjobb iránymutatást jelenthetik.

A nyugdíjbiztosítás

A modern biztosításoknál a biztosítók a pénzünket aktívan kezelt befektetési alapokba fektetik, ahol általában 10-30 alapból választhatunk, tetszőleges arányban, hogy ezzel olyan befektetési portfóliót alakítsunk ki, amely így a hagyományos típusnál sokkal magasabb hozamot tud nyújtani. Léteznek hazai, európai és nemzetközi, pénzpiaci, részvény és vegyes alapok, igen széles választékban. Léteznek hagyományos biztosítási kötvények is, amelyek garantált fix hozamot kínálnak, és általában biztonságos, de alacsony hozamú befektetésekkel vannak alátámasztva. Érdemes az előző évek hozamaiból kiindulni, de természetesen ez sem garantálja a jövőbeli hozamokat, viszont segíteni fog abban, hogy pontosabb képet kapjunk arról, hogy miként teljesít egy alapkezelő a versenytársaihoz képest. Az elérhető hozam átlagosan 2-17% körül van, de nehéz konkrét számot mondani, mivel a különböző befektetési alapok között és a különböző befektetési alapokon belül is nagy különbségek vannak.

A nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ)

A megfelelő tudással és befektetésekkel itt ismét egy viszonylag magas hozamot lehet elérni, de ezzel együtt a kockázat mértéke is nő. Az már csak tőlünk függ, hogy milyen értékpapírokkal kereskedünk és mekkora kockázatot vállalunk, de a reális hozam valahol 4-12% körül van.

A NYESZ-számla lehetővé teszi, hogy ne csak magyar államkötvényekbe és értékpapírokba fektessünk, hanem lehetőség van az EGT (Európai Gazdasági Térség) tagállamaiban kibocsátott értékpapírok, illetve a banktól függően más tőzsdékről származó értékpapírok vásárlására is. Egy jól kezelt NYESZ-számlával szép összeget gyűjthet a jövőbeli nyugdíjas éveire, de rossz befektetés esetén a megtakarításai nagy részét el is elveszítheti.

Az önkéntes nyugdíjpénztár (ÖNYP)

Főként magyar államkötvényekbe és részvényekbe fektet, így a hozam nagymértékben függ a magyar gazdaság teljesítményétől. Általában három, de legfeljebb öt portfólió közül választhat, az Ön saját kockázattűrő képességét figyelembe véve. Így a részvények arányától függően választhatunk a biztonságosabb, de alacsonyabb hozamot biztosító portfóliók és a kockázatosabb, de magasabb hozamú befektetések között. A különböző kockázati szintű portfóliók esetében nagyon jelentős különbségek lehetnek az egyes alapok között, mivel a legtöbbjük különböző alapkezelőkkel és értékpapírokkal dolgozik, így két önkéntes nyugdíjpénztár között akkor is jelentősen változna a befektetésünk összetétele, ha mindkét helyen egy „közepes” kockázatú portfóliót választanánk.

Ennél a megtakarítási formánál az elérhető átlagos hozam 5-7% körül mozog, de az állampapírok hozamainak csökkenésével várhatóan ez is csökkeni fog, ezért különösen azoknak ajánlott, akiknek már nincs sok hátralévő idejük a nyugdíjba vonulásig, és egy sokkal biztosabb, de alacsonyabb hozamot szeretnének elérni a nyugdíjcélú megtakarításukkal.

Hozzáférés a nyugdíjcélú megtakarításokhoz

A nyugdíj-előtakarékosságok olyan hosszú távra tervezett megtakarítások, amelyek mindig a nyugdíjkorhatárhoz vannak kötve. Az ajánlott minimális futamidő általában 10 év, kivéve néhány speciális nyugdíjbiztosítást, amelyek már rövidebb futamidővel is javasoltak. Általánosságban elmondható, hogy minél hosszabb a megtakarítási időszak – azaz minél fiatalabb korban kezdi el a megtakarítást –, annál magasabb nyugdíj-kiegészítésre tehet majd szert.

Pontosan ebből az okból fakadóan nem tanácsos a nyugdíjkorhatár elérése előtt hozzányúlni ezekhez a megtakarításokhoz. Sajnos, olykor mégis előfordulhatnak olyan szituációk, élethelyzetek, amikor nincs más lehetőségünk, hiszen azonnali pénzre van szükségünk. Egy ilyen helyzetben az addig megtakarított pénzhez való hozzáférés szabályai és feltételei hirtelen nagyon fontossá válnak.

Tekintsük át a nyugdíjcélú megtakarítások három típusát és a megtakarításainkhoz való hozzáférés különböző feltételeit.

A nyugdíjbiztosítás

A nyugdíjbiztosítás az egyetlen olyan nyugdíjcélú megtakarítási forma, amelynél a szerződéskötéskor hatályos nyugdíjkorhatár elérésekor felvehető a megtakarításunk. Így, ha pár éven belül 70 évre is emelik a nyugdíjkorhatárt, a nyugdíjbiztosítás lehetővé teszi, hogy akár 65 évesen felvegye megtakarítását. A másik két előtakarékossági formánál ez az elv nem teljesül.

A megtakarítás az alább felsorolt három esetben ugyancsak felvehető:

•    korengedménnyel történő nyugdíjba vonulás esetén

•    40%-os egészségkárosodás estén

•    a biztosított elhalálozása esetén

Amennyiben mégis úgy döntene, hogy a fenti négy pont bármelyikének teljesülése nélkül/előtt szeretne hozzáférni a nyugdíjcélú megtakarításaihoz, azt ugyan megteheti, de ebben az esetben már vissza kell fizetnie az adójóváírást további 20%-kal terhelve. Ez végső soron igazságosnak mondható, hiszen nem arra a célra használja fel az adójóváírást, amire eredetileg kapta, ráadásul úgy, hogy az időközben még hozamokat is termelt az Ön számára.

A továbbiak a hozamot még kamatadó is terheli; az első 6 évben 15%-os, 6 és 10 év között 7,5%-os kamatadóval lehet számolni, míg a 10. évtől kezdődően már kamatadómentes lesz a hozamfelvétel. Fontos megjegyezni, hogy ezeket az éveket nem a befizetés időpontjától számítják (mint az önkéntes nyugdíjpénztárak esetében), hanem a megnyitás időpontjától, ami így kedvezőbb feltételeket kínál.

A költségszerkezet miatt a legtöbb nyugdíjbiztosításnál a felvétel az első 2-3 év alatt egyáltalán nem éri meg, így a visszavásárlás is – szerződéstől függően – legkorábban 2-3 év után lehetséges, de csak jelentős költségekkel, így ezt a lehetőséget tényleg csak rendkívüli szükség esetén válasszuk.

A nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ)

Ennél a formánál a lejáratkor érvényes nyugdíjkorhatár lesz a mérvadó, tehát ha a nyugdíjkorhatárt megemelik – ahogyan az a közeljövőben várható is –, akkor csak a megemelt korhatár elérése után férhet hozzá a pénzéhez. Azonban, ha mégis idő előtt szeretné megszüntetni a NYESZ-számláját, akkor úgy kell kalkulálnia, hogy a hozam után adó és SZOCHO fizetési kötelezettsége keletkezik, illetve az igénybe vett adójóváírást is további 20%-kal terhelve kell majd kifizetnie.

Az önkéntes nyugdíjpénztár (ÖNYP)

Ennél a megtakarítási formánál alapesetben nem veheti fel a nyugdíj-előtakarékosságát, amíg el nem éri az éppen hatályos nyugdíjkorhatárt – így a nyugdíjkorhatár emelése is befolyásolni fogja az Ön hozzáférését. Ha azonban a nyugdíjkorhatár elérése előtt szeretnénk kivenni a megtakarításunkat, akkor tisztában kell lennünk azzal, hogy a kezdeti időponttól számított 10 éven belül egyáltalán nem vehető fel, a 21. év után pedig csak arra a befizetésre vonatkozóan lehet adómentesen kivenni, ahol már eltelt 20 év.

Például, ha Ön 24 éven keresztül rendszeresen befizet egy önkéntes nyugdíjpénztárba, akkor az első 4 év járulékai után adómentességet kap, a következő 10 év járulékai után sávosan fizeti az adót, az utolsó 10 év járulékai után pedig 40%-os (SZJA és SZOCHO) adót kell fizetnie.

Ha a nyugdíjkorhatár elérése előtt kivesszük a megtakarításainkat, akkor az igaz, hogy az önkéntes nyugdíjpénztárban igénybe vett adókedvezményt nem kell majd visszafizetnünk, de mind a hozamot, mind pedig a tőkét nagyon magas adók fogják terhelni.

Adó-visszatérítés a nyugdíj-megtakarítások után

Nyugdíj-megtakarításainkat az állam 20%-os adójóváírással jutalmazza, ami maximum 280 000 forint lehet, és amelyet közvetlenül a megtakarítási számlánkra utalnak át. Ezt az adott évben a nyugdíjcélú megtakarításainkba befizetett összeg után igényelhetjük, és a jövedelemadó (SZJA) befizetésünkből kerül jóváírásra. Mértéke a befizetéseink 20%-a lesz, ami típustól függően maximum 100 000-150 000 forint lehet. Amennyiben több ilyen jellegű megtakarítással is rendelkezünk, akkor az együttes adó-visszatérítés összege 280 000 forintban maximalizálható.

A gyakorlatban azonban ezek a felső határok a legtöbb esetben nem jelentenek komoly akadályt, hiszen a felső határ eléréséhez a nyugdíjcélú megtakarítások típusától függően havonta 41 700 és 62 500 forint (500 000 és 750 000 forint/év) közötti összeget kell megtakarítani, a 280 000 forintos adó-visszatérítés eléréséhez pedig a különböző típusú nyugdíjcélú megtakarítások kombinálása esetén havonta 116 700 forintot kellene megtakarítani.

A nyugdíjmegtakarítások biztonsága

A nyugdíjcélú megtakarítások biztonsága elsősorban a mögöttes befektetésektől függ. Választhat a magasabb hozamú, kockázatosabb megoldások és az alacsonyabb hozamú, biztonságosabb megoldások között – akár garantált lejárati összeggel is. Általános javaslatként elmondható, hogy hosszabb futamidő esetén (legalább 15-20 év), a saját vérmérsékletétől függően választhat akár kockázatosabb portfóliókat is, mivel a hosszú időhorizont csökkenti a kockázatot, és így ez a stratégia általában magasabb hozamot is eredményez. Ellenben, ha kevesebb ideje van a nyugdíjba vonulásig (5-10 év), akkor egy jóval biztonságosabb mögöttes befektetést érdemes majd választania.

Mind az önkéntes nyugdíjpénztárak, mind a nyugdíjbiztosítások esetében a futamidő alatt többször is módosíthatja portfólióját, míg a NYESZ-számla teljes rugalmasságot biztosít befektetései kezelésében.

A nyugdíjcélú megtakarításaink biztonsága magától a megtakarítási formától és a mögötte álló pénzintézettől is nagyban függ. Ugyanis egyáltalán nem mindegy, hogy ki áll a pénzünk mögött, melyik pénzintézet kezeli a nyugdíjmegtakarításainkat, mekkora a cég története, milyen a tulajdonosi háttere, és mennyire szilárdak az üzleti alapok. Hiszen egy ennyire gyorsan változó világban egyre fontosabb, hogy ha valami történik a világgazdaságban, akkor is nyugodtan tudjunk aludni, mert legalább a nyugdíj-megtakarításaink biztonságban vannak.

A nyugdíjbiztosítás

Ennél a formánál több befektetési alap közül választhatunk, mint egy önkéntes nyugdíjpénztár esetén; a legalacsonyabb kockázatú garantált alapoktól egészen a legmagasabb kockázatú kínai részvényalapokig. Itt akár kombinálhatjuk is a különböző alapokat a számunkra ideális befektetési portfólió összeállításához. A legtöbb esetben érdemes egy jól felépített, vegyes portfólióban gondolkodni, több alapban tartva a pénzünket a kockázat további csökkentése érdekében.

A nyugdíjbiztosítások egyik hatalmas előnye, hogy nagyrészt szabadon alakíthatjuk ki ezeket a portfóliókat (pl. 35% államkötvények, 50% nemzetközi részvények, 15% feltörekvő piaci részvények), így a legkülönfélébb konstrukciókat állíthatjuk össze attól függően, hogy mi lesz a számunkra a legmegfelelőbb, illetve mi felel meg a céljainknak és kockázatvállalási hajlandóságunknak.

Mivel elég nagy a szabadság és rengeteg a választási lehetőség, ezért laikusként nagyon óvatosnak kell lennünk! A nyugdíjbiztosításoknál mindig érdemes szakemberek segítségét kérni, hogy végül biztosan azt kapjuk, amit valójában szeretnénk.

A pénzintézetek megbízhatóságát tekintve a biztosítótársaságok a legjobban szabályozott pénzügyi intézmények közé tartoznak, amelyek így általában kellően szilárd alapokon nyugszanak. A legtöbb biztosító mögött nagyobb anyavállalatok állnak, amelyek több lábon álló intézmények, így rendkívül stabilak. A biztosítók nagyon gyakran rendelkeznek úgynevezett viszontbiztosítással is, ami azt jelenti, hogy (jellemzően több) más biztosító felel ugyanannak a biztosítónak a biztosításáért, így az ügyfelek több biztosítónál is biztosítva vannak.

A biztosítók nem szűnnek meg csakúgy egyszerűen, hanem többnyire egy nagyobb vállalat vagy egy versenytárs veszi át őket. Ez történik akkor is, amikor például egy vállalat el akarja hagyni az országot. Ebben az (egyébként igen ritka) esetben minden ügyfelük átkerül az új társasághoz, természetesen ugyanazokkal a biztosítási feltételekkel.

Az európai biztosítók erősen szabályozott, hosszú múltra visszatekintő, gyakran 100-150 éves vagy még régebbi intézmények, amelyek lassan változnak, lassan mozognak, és ezért kevésbé vannak kitéve a jelenlegi piaci ingadozásoknak.

A nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ)

A nyugdíj-előtakarékossági számlák esetében teljes mértékben Ön döntheti el, hogy mibe szeretne befektetni. Itt már nemcsak alapokat, hanem konkrét értékpapírokat, részvényeket is vásárolhat, és tovább csökkentheti a kockázatot – különösképpen államkötvények vásárlásával. Így viszont a hozam is alacsonyabb lesz, mint egy jól megválasztott részvényportfóliónál. Persze a saját befektetési döntéseink és az önálló pénzkezelés miatt a kockázat magasabb, mint más nyugdíjtakarékossági formánál, de ha jól ismerjük a részvénypiacot, és elfogadjuk az ezzel járó esetleges stresszt, akkor a magasabb kockázatot szép hozamokkal ellensúlyozhatjuk – vagy más esetben fájdalmas veszteségeket is okozhatunk magunknak. Ez azért történhet így, mert amíg egy ÖNYP vagy egy nyugdíjbiztosítás esetében egy alapkezelőre bízzuk a nyugdíjcélú megtakarításaink kezelését, addig egy NYESZ esetén inkább nem fizetünk semmilyen kezelői díjat, hanem pontosan megmondjuk, hogy mikor és hova kerüljön befektetésre a pénzünk

Akik megengedhetik maguknak, hogy havonta egy jelentősebb összeget tegyenek félre, gyakran indítanak el egy szakemberek által kezelt ÖNYP-t vagy nyugdíjbiztosítást, majd emellett elkezdenek egy NYESZ-t is. Ez utóbbi már valamivel kisebb összeggel indul, amelyet maguk kezelnek, és még ha veszteséget könyvelnek is el, akkor is a pénzük nagy része biztonságban van a másik fő nyugdíjcélú megtakarításukban. Továbbá, a két nyugdíj-előtakarékossággal akár még több adó-visszatérítést is igénybe vehetnek.

Ami a pénzintézeti stabilitást illeti, NYESZ-eket csak bankoknál köthetünk – azonban Magyarországon nem is minden bank kínál NYESZ-számlát – így ebben az esetben sokkal kisebb a választék és a piaci mozgás is, mint mondjuk a nyugdíjcélú megtakarításoknál. A bankcsődök pedig viszonylag ritkák, de ilyen esetekben is biztosított a pénzünk, mivel itt nincsenek kis piaci szereplők, akik bármikor csődbe mehetnek. A NYESZ tehát közel olyan biztonságosnak tekinthető, mint egy nyugdíjbiztosítás.

Az önkéntes nyugdíjpénztár (ÖNYP)

Ebben az esetben a kockázat az Ön által választott mintaportfóliótól fog függeni. Általában 3 és 5 különböző portfólió közül választhat, különböző kockázati és hozamszintekkel. Mivel ezek többnyire hazai értékpapír és államkötvény túlsúllyal rendelkeznek, így a legfőbb kockázata a hazai gazdaság teljesítménye, valamint az állam megbízhatósága és likviditása lesz.

A pénzügyi intézmények megbízhatóságát illetően nagy óvatosságra van szükség, mivel sok nyugdíjpénztár még viszonylag új a piacon, és meglehetősen gyakori esetnek számít, hogy a nyugdíjpénztárak csődbe mennek. Természetesen így sem veszítjük el a pénzünket, hiszen a legtöbb esetben átveszi őket egy másik nyugdíjpénztár. Ennek ellenére nem árt észben tartani, hogy gyakran jobb egy biztonságos nagy pénzintézetet választani, mint egy kisebb alapot, amely átmenetileg talán jobban teljesít, de megkérdőjelezhető a teljesítménye. Tehát normális helyzetben egy-egy megszűnés nem feltétlenül jelent problémát, de válsághelyzetben a tömeges csődök nagy meglepetést okozhatnak.

Egyéb előnyök és hozzáadott szolgáltatások

A fentieken kívül az egyes nyugdíjcélú megtakarításoknak lehetnek más, nehezebben kategorizálható előnyei és szempontjai is, amelyeket érdemes megfontolni a döntés meghozatala előtt. Vegyük is ezeket sorra.

A nyugdíjbiztosítás

A három nyugdíj-előtakarékossági forma közül a nyugdíjbiztosítás kínálja a kiegészítő és hozzáadott szolgáltatások legszélesebb körét. Maga a biztosítás kombinálható egy sor opcionálisan választható védelmi szolgáltatással (baleset-, rokkantsági- és életbiztosítás), többnyire igen kedvező áron, amelyek közül legalább az egyiket érdemes minden családos ember számára megkötni.

Másrészt a legtöbb nyugdíjbiztosítás rendelkezik egy úgynevezett likvid eseti számlával is, amely lehetővé teszi, hogy eseti jelleggel kisebb vagy nagyobb összegeket tegyen félre, és szabadon rendelkezzen velük anélkül, hogy azokat nyugdíj célra kellene lekötnie. Ilyen lehet például, amikor bónuszt kap a munkahelyén, vagy örökséghez jut, és így tovább. Ebben az esetben akár több százezer forintot is elhelyezhet ezen a számlán, és ugyanolyan befektetési alapok közül választhat, mint a nyugdíjcélú megtakarításaihoz, anélkül, hogy le kellene kötnie a pénzét egészen a nyugdíjig. Bár elméletileg nincsenek korlátozások arra vonatkozóan, hogy meddig tarthatjuk itt a pénzünket, mégsem szabad úgy gondolnunk erre az eseti számlára, mint egy bankszámlára. Egyrészt a pénzmozgásoknak körülbelül 1 hétig tartó átfutási ideje van, másrészt a kezdeti költségek miatt inkább középtávú befektetésekhez, többnyire legalább 1-2 évig tartó befektetésekhez használják.

Ezenkívül számos más, nehezen kategorizálható előnye is van, mint például a nyugdíjkorhatár emelésétől való függetlensége, valamint az, hogy a megtakarításaink biztosításnak minősülnek, ami jelen esetben azt jelenti, hogy az állam még véletlenül sem fér hozzá a pénzünkhöz. Az a tény, hogy ez az egyetlen olyan nyugdíjcélú megtakarítási forma, ahol a szerződő és a biztosított személye eltérő lehet, megoldást jelenthet azok számára is, akik nagycsaládosok vagy KATA-s adófizetők lévén egyébként nem lennének jogosultak adókedvezményre, mert nem fizetnek, vagy éppen nincs elég SZJA befizetésük.

A Nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ)

Mivel a NYESZ egy egyszerű értékpapírszámla, nem tartalmaz semmilyen kiegészítő szolgáltatást vagy egyéb különösebben speciális funkciókat. Ezt a megtakarítási forma pedig pont ezen jellege miatt válik igazán különlegessé, mivel a többi típusú nyugdíj-előtakarékossági számla egyike sem teszi lehetővé egy adott értékpapír megvásárlását, amíg a NYESZ-szel ezt megtehetjük.

Az önkéntes nyugdíjpénztár (ÖNYP)

Bár ez a fajta nyugdíjmegtakarítás nem tartalmaz kifejezetten kiegészítő szolgáltatásokat, egyik sajátossága, hogy bár már egyáltalán nem előnyös cafeteria-juttatásként kifizetni, egyes munkáltatók még mindig fizetik a munkavállalóiknak. Ez a munkavállaló szempontjából mindenképpen előnyös, mivel lényegében „ingyen pénzről” van szó, de jó, ha tisztában van azzal, hogy ha munkahelyet vált, és nem kap rá több pénzt, a költségek idővel csökkenthetik a megtakarításait, vagy fel is emészthetik azt. Emellett, ha cafeteria keretében kapja meg az önkéntes nyugdíjcélú megtakarításait, akkor elveszíti a 20%-os adó-visszatérítést is.

Kérje szakértőink segítségét!

Miután bemutattuk, hogy milyen széles palettán mozognak a különbözőféle megtakarítási lehetőségek, már bizonyára az Ön számára is világossá vált, hogy a helyes döntés meghozatala nem a legegyszerűbb feladat. Ez azonban ne okozzon Önnek fejfájást – egyszerűen csak vizsgáljuk meg a dolgot máshonnan kiindulva! Mivel ilyen sok eltérő tulajdonságokkal rendelkező opció áll a rendelkezésére, lehetősége van arra, hogy kifejezetten az Ön igényeire szabottan válasszon és állítson össze egy olyan konstrukciót, ami majd a lehető legtöbbet hozza ki a nyugdíjcélú megtakarításaiból. Innen nézve, ez már egész másképpen hangzik!

Ahhoz, hogy végül megalapozott döntést hozzon, mindenképpen konzultáljon egy nyugdíjszakértővel. Munkatársaink segíteni fognak Önnek a megfelelő személyre szabott nyugdíjmegoldás kiválasztásában – természetesen mindezt díjmentesen! Szakmai elhivatottságunk és jogszabályi kötelességünk az Ön számára elérhető legjobb nyugdíj-előtakarékosság kiválasztása. Segítségünkkel biztos lehet benne, hogy olyan megoldást fog találni, amely valóban megfelel az Ön igényeinek! Ne kockáztasson, legyenek nyugodt, örömteli nyugdíjas évei! Keressen minket bizalommal!

‍