A volatilitás 2022-ben eddig meglehetősen erőteljesen jelentkezett. Április végén az amerikai részvények 2020 óta a legnagyobb egynapos veszteségüket könyvelhették el a befektetők infláció miatti aggodalma miatt – és többek között azért a bizonytalanságért, hogy a technológiai vállalatok nyereségnövekedése vajon segíteni fog-e igazolni a még mindig meglehetősen magas értékelésüket. Az ilyen és más kérdések, köztük az emelkedő kamatlábak és az ellátási láncra vonatkozó félelmek miatt az S&P500 amerikai részvényindex az év eddigi részében mintegy 24%-ot esett, a technológiai részvények súlya alatt álló Nasdaq Composite index pedig közel 31%-os veszteséget könyvelhetett el.
Ilyenkor azonban érdemes emlékezni a volatilitás és a kockázat közötti különbségre! Elsőre úgy tűnik, hogy a különbségtétel szemantikai kérdésnek tűnik, de valójában ez a kontraszt igenis sokatmondó. A volatilitás – az időszakos piaci visszaesések – olyasmi, amivel együtt kell élnünk ahhoz, hogy hosszú távon erős hozamot érjünk el a részvényeinkkel. A volatilitás akkor válik kockázattá, ha olyan környezetben kell eladóként fellépni, amikor egy eszközosztály hanyatlóban van.
A jó hír viszont az, hogy mind a volatilitás, mind pedig a kockázat kezelhető! A volatilitás kezelésének legjobb módja, ha nem veszünk róla tudomást. Egyszerűen csak kapcsolja ki a tőzsdei híreket, menjen el sétálni, olvasson egy olyan könyvet, aminek semmi köze a befektetéshez, vagy főzzön egy finom és ínycsiklandozó vacsorát.
A kockázat kezelésének legjobb módja viszont az, ha elegendő biztonságos eszközzel rendelkezik ahhoz, hogy soha ne legyen eladói helyzetben egy esetleges lejtmenetben. A biztonságos eszközökből álló kiegészítés megtartása különösen sürgető és fontos lehet egy olyan helyzetben, amikor Ön már nyugdíjas és aktívan igénybe is veszi a portfólióját. A kockázatcsökkentés azonban a fiatalabbak számára is fontos, akiknek rövid és középtávú, nem nyugdíjas céljaik vannak, mint például a lakásvásárlás és -felújítás, valamint az egyetemi tanulmányok finanszírozása. A hosszú ideig tartó bikapiac (emelkedő árfolyamok) alatt könnyű volt önelégültségbe ringatni magunkat a részvénykockázattal kapcsolatban. Az idei volatilitás pedig pontosan azért van itt, hogy emlékeztessen minket arra, hogy ezt egyébként egyáltalán nem szabadna! Ha az utóbbi időben megváltozott a helyzete, még most sem szégyen csökkentenie a részvényei számát.
A kérdés az, hogy hogyan definiáljuk manapság a biztonságot? Az emelkedő hozamoknak köszönhetően a Bloomberg Barclays Aggregate Index több mint 8%-ot veszített az elmúlt évben. A rövid lejáratú kötvények ennek körülbelül a felét veszítették el, de természetesen ez is veszteséget jelent. A készpénzes befektetések stabilak maradtak, de ez némileg illuzórikus, ha figyelembe vesszük a magasabb inflációt.
Ezért is szeretjük és támogatjuk azt az elképzelést, hogy a biztonság érdekében többféle megközelítést alkalmazzunk, amely magában foglalja a készpénzt, a rövid és középtávú kötvényeket, az inflációval védett kötvényeket és még az osztalékot fizető részvényeket is. Ugyanis egy tartós részvénypiaci esés esetén, könnyen átléphet a „biztonságos védvonalon”, ezzel felemésztve először a készpénzt, majd a rövid lejáratú kötvényeket, és így tovább…
A részvényportfólión belüli diverzifikáció szintén egy ésszerű megoldás. A növekedési részvények, ahogyan azt korábban említettük, elhasaltak, de az értékpapírok sokkal jobban teljesítettek és csak kis veszteségeket könyvelhettek el az év eddigi részében. Az osztalékfizetők is sokkal jobban megállták a helyüket, mint a szélesebb piac. A nemzetközi részvények sokat hangoztatott fellendülése nem valósult meg, de mi továbbra is bízunk bennük.
Fontos, hogy a befektetési portfóliónkon kívüli biztonságos „hozamforrásokról” is gondolkodjunk! A jelzáloghitel-adósság visszavonása az egyik igazán megfontolandó stratégia, különösen akkor, ha a nyugdíj közeleg és szeretné csökkenteni a portfóliójával szemben támasztott követelményeket. Hasonlóan, a járadéknak, mint jövedelemkiegészítésnek is lehet értelme egyes nyugdíjasok számára.
Végtére is az a legfontosabb, hogy egyetlen kockázati tényezőt sem szabad túlszabályozni, mert ha ezt teszi, akkor valószínűleg más kockázatokkal is kacérkodni fog az így kialakult folyamat során. Ha például túlzásba viszi az olyan inflációellenes befektetéseket, mint az árucikkek és az energiaipari részvények, akkor a portfóliója sebezhetővé válik egy esetleges recessziós sokkhatással szemben. A diverzifikáció egy igazán jó eszköze lehet annak, hogy Ön kellően felkészült legyen, szinte bármi is történjék a jövőben a piacon.
