Gyakran találkozunk ügyfelekkel, akiknek semmit nem hozott befektetése. Sokan emiatt azt a közvetlen következtetést vonják le, hogy biztos a bankok, befektetési intézmények kapzsik, és azért lehet 0 közeli vagy akár negatív hozamokat látni. De a valóság ennél jóval árnyaltabb, ezt szeretnénk cikkünkben kibontani.

Kockázat

Nem meglepő módon a kemény munkával megkeresett pénzüket az emberek félnek befektetni. Legtöbb esetben, ha be is fektetik, akkor kerülik a kockázatot. Mivel gyakran a befektetési ügyintézők sem tudják, vagy épp tehetik meg hogy elmagyarázzák a kockázat jelentőségét vagy reális mértékét. Így sok esetben a legbiztonságosabb megoldást keresik az emberek. Ha megnézünk egy befektetési háromszöget, a legbiztosabb befektetés fogja a legkevesebbet hozni.

Sokan a kockázati mutatót egy befektetési mutatónak nézik, ahol az 1-7, vagy 1-14-es skálán az 1-est veszik tuti befektetésnek, a skála másik végét meg szerencsejátéknak. Holott ennek gyakran semmi köze nincs a valósághoz. Vannak olyan befektetési eszközök, amik magas kockázat (1-7 skálán 7) hosszútávon több éven át akár éves 12-17%-os hozamot is hoztak (pl.: egy jol kezelt nemzetközi részvényalap). Vannak alacsony kockázattal rendelkező befektetések, amik több év után is átlagban 0 és -5% között hoztak (lásd:német államkötvény).

Ha egy befektetés kockázatát szeretnénk felmérni alapvetően 2 kérdésre kell tudnunk válaszolni. Első körben, hogy mennyire tudja legalább 5 évre a pénzét úgy félrerakni, hogy ha nem történik nagy katasztrófa, nem kell hozzányúlnia. Ha ez megoldható, akkor sokkal kisebb az árfolyam kockázat. Ennek oka, hogy a gazdaság folyamatosan fejlődik és egyre több értéket állít elő. Ez a folyamat hosszútávon emeli a befektetések értékét is. Rövidtávon az aktuális gazdasági kilátás jobban meg fogja határozni a befektetés értékét. A másik kérdés a befektetési eszköz minősége, vagy ha befektetési alapkezelőről van szó, mekkora összeget kezel. Minél több pénzt kezel egy alapkezelő, annál több a bevétele, annál többet tud elemzőkre, elemző szoftverekre és mesterséges intelligenciákra, vagy szatellitekre fordítani. Nagy, megbízható alapkezelők alapvetően jobban tudják kezelni a befektetett összeget, mint egy a szakmában kevésbé jártas befektető.

MIFID 2 teszt

Vegyük az alaphelyzetet, hogy valaki nem tud semmit arról, hogy a kockázati szintek mit jelentenek, de a hírekből van valamilyen fogalma a gazdasági alapfogalmakról, befektetési eszközökről. A banki ügyintéző meg fogja kérdezni, hogy szeretne-e MIFID tesztet kitölteni. Ezzel személyre tudják szabni az ügyfelek befektetéseit. A válasz gyakran: miért ne, töltsük ki! Az első kérdésblokk arról szól, hogy mennyire jártas a befektetések világában, tehát végzettség, szakma, befektetési eszközök ismerete, … A második kérdésblokk a kockázattűrő képességet méri fel: mennyire ért egyet az állítással jellegű kérdésekkel:

“Szeretném a pénzemet kockázatos/merész befektetési eszközökbe fektetni.”

“A befektetésemtől magas hozamot várok el és ennek érdekében hajlandó vagyok elviselni az ebből fakadó nagyobb veszteségeket is.”

“Jól viselem a bizonytalanságot, amikor a megtakarított pénzemet befektetem.”

Ha csak felszínesen elemezzük a mondatot, ki szeretne bármilyen merész/kockázatos dolgot csinálni nehezen megszerzett pénzével? Ki szeretne nagyobb vesztességekkel számolni? Ki szereti a bizonytalanságot? Elsőre legtöbb ember mindenfajta szakmai, kockázatbesorolási tudás nélkül besorolja saját magát a legalacsonyabb kockázati rubrikába.

Legalacsonyabb kockázatú termék hozamának változása

Most, hogy eljutottunk oda, hogy kiválasztottuk a legalacsonyabb kockázati besorolást, magasabb kockázati szintű terméket jogi okok miatt nem adhatnak a pénzintézetek. Akkor mire lesz lehetőség? Bankbetét, kötvények és állampapírok. Mindhárom esetben valamilyen formában hitelviszonyt megtestesítő értékpapírba fektetünk. A hitelviszony hozamát a jegybanki alapkamatok fogják meghatározni. A modern jegybanki működés egyik része, hogy a gazdasági stabilitás mellett a legalacsonyabb szinten tartsa a kamatokat. Egy inflációs válság mellett nyilván az alapnál magasabbak lesznek a kamatszintek, de ha nincs ilyen anomália, akkor fejlett piacokon 0% közeli kamatokat lehet látni. Euró jegybanki alapkamatok hossz időn keresztül negatívak voltak. Ennek oka, hogy egy gazdaság gyorsabban tud növekedni, ha vállalatok olcsó hitelhez tudnak jutni.

Kapzsi pénzintézetek

Mint minden vállalkozásnak, úgy a pénzintézetek célja is az, hogy profitot termeljenek. Ezek mellett, mint minden másik iparágban, itt is vannak vállalkozások, akik nagyobb haszonkulccsal dolgoznak és vannak, akik alacsonyabbal. Ettől függetlenül egy befektetés évesített átlagköltsége a befektetett vagyon összegének 0,5% – 4% között mozog. De hozzá kell tenni, hogy nem mindegy a befektetés összege; 500 millió forintnak nagyságrendileg ugyanakkora az adminisztrációs költsége, mint 1 millió forintnak, ezért nagyobb összegeknek arányaiban véve a befektetés költsége alacsonyabb általában.

A fentiek tudatában, ha egy biztonságos befektetéssel lesz 0-4% hozamunk jobb esetben, annak a felét elviszi a pénzintézet, és eljutottunk oda, hogy az átlagos 3-5%-os infláció mellett már nem tudunk annyi dolgot megvenni pénzünkből, mint befektetés előtt. Az egész végén jogosan teszi fel a befektető a kérdést: “miért nem hoz befektetésem semmit?”

Megoldás

Gondolja végig, hogy mi az az összeg, amit akár rendszeresen, akár egyösszegben félre tud úgy rakni, hogy nem lesz rá szüksége a következő 5-10 évben. Beszéljen egy szakértővel, hogy milyen lehetőségei vannak. Válasszon megfelelő körültekintéssel olyan megoldást, ami az ön számára a legmegfelelőbb. Jelentkezzen ingyenes szakmai konzultációra a kapcsolatfelvétel gombra kattintva!