Gyakori tévhit befektetések esetében, hogy ez egy bonyolult és nehéz folyamat. De ennek nem feltétlenül kell így lennie. Befektetési alapok segítségével elég egy témát, vagy területet kiválasztani és a maradékot szakértőkre bízni.

Mi az a befektetési alap?

A befektetési alap olyan pénzügyi eszköz, amely a befektetők eszközeit egyesíti, hogy ezután értékpapírokba, például részvényekbe, kötvényekbe, pénzpiaci eszközökbe és egyéb eszközökbe fektessen. A befektetési alapokat hivatásos pénzkezelők működtetik, akik elosztják az alap eszközeit, és megpróbálnak hozamot vagy jövedelmet termelni az alap befektetői számára. A befektetési alap portfólióját úgy alakítják ki és tartják fenn, hogy az megfeleljen a tájékoztatóban meghatározott befektetési céloknak.

A befektetési alapok a kis- vagy egyéni befektetők számára hozzáférést biztosítanak a részvények, kötvények és egyéb értékpapírok professzionálisan kezelt portfólióihoz. Ezért minden részvényes arányosan részesedik az alap nyereségéből vagy veszteségéből. A befektetési alapok rengeteg értékpapírba fektetnek be, és a teljesítményt általában az alap teljes piaci tőkeértékének változásaként követik nyomon, amelyet a mögöttes befektetések összesített teljesítményéből származtatnak.

A legtöbb befektetési alap olyan nagyobb befektetési társaságok része, mint a Fidelity Investments, vagy a BlackRock. A kölcsönös befektetési alapnak van egy alapkezelője, akit néha portfólió menedzsernek is neveznek, és akit jogilag köteleznek arra, hogy a kölcsönös befektetési alapok részvényeseinek legjobb érdekeit szem előtt tartva dolgozzon.

A legfontosabb tudnivalók

• A befektetési alap egy olyan befektetési eszköz, amely részvények, kötvények vagy más értékpapírok portfóliójából áll.
• A befektetési alapok a kis- vagy egyéni befektetők számára hozzáférést biztosítanak a diverzifikált, professzionálisan kezelt portfóliókhoz.
• A kölcsönös befektetési alapokat többféle kategóriába sorolják, amelyek az általuk befektetett értékpapírok típusait, befektetési céljaikat és az általuk elérni kívánt hozam típusát képviselik.
• A befektetési alapok éves díjakat, költséghányadokat vagy jutalékokat számítanak fel, amelyek befolyásolhatják a teljes hozamot.
• A munkáltató által támogatott nyugdíjprogramok általában befektetési alapokba fektetnek.

Hogyan árazzák a befektetési alapokat?

A befektetési alap értéke azon értékpapírok teljesítményétől függ, amelyekbe befektet. Amikor a befektető egy befektetési alap befektetési jegyét vagy részvényét vásárolja meg, a portfólió teljesítményét, pontosabban a portfólió értékének egy részét vásárolja meg. A befektetési alap befektetési jegyébe történő befektetés különbözik a részvényekbe történő befektetéstől. A részvényekkel ellentétben a befektetési alapok befektetési jegyei nem biztosítanak a tulajdonosuknak szavazati jogot. Egy befektetési alap befektetési jegye számos különböző részvénybe vagy egyéb értékpapírba történő befektetést jelent.

A befektetési jegyek (befektetési alap egy megvásárolható egysége) árát a befektetési jegyek egyenkénti nettó eszközértékének (NAV) nevezik, amelyet néha NAVPS-ként is jelölnek. Az alap nettó eszközértékét úgy kapjuk meg, hogy a portfólióban lévő értékpapírok összértékét elosztjuk a forgalomban lévő befektetési jegyek összértékével. A forgalomban lévő részvények az összes részvényes, az intézményi befektetők, valamint a vállalat tisztviselői vagy bennfentesek birtokában lévő részvények.

A befektetési alap befektetési jegyei általában az alap aktuális árfolyamán vásárolhatók vagy válthatók vissza, amely nem ingadozik a piaci órák alatt, hanem minden kereskedési nap végén kerül elszámolásra. A befektetési alap árfolyamát a NAVPS elszámolásakor is frissítik.

Az átlagos befektetési alap különböző értékpapírokat tart, ami azt jelenti, hogy a befektetési jegyek birtokosai diverzifikációra tesznek szert. Gondoljunk egy olyan befektetőre, aki csak a Google részvényeit vásárolja, és a vállalat eredményeinek sikerében bízik. Mivel minden dollárja egy vállalathoz van kötve, a nyereség és a veszteség a vállalat sikerétől függ. Egy befektetési alap azonban tarthat Google-t a portfóliójában, ahol az egyetlen részvény nyereségét és veszteségét ellensúlyozza az alapon belüli más vállalatok nyeresége és vesztesége.

Hogyan számítják ki a befektetési alapok hozamát?

Amikor egy befektető Apple-részvényt vásárol, akkor résztulajdont vagy a vállalat egy részvényét vásárolja meg. Hasonlóképpen, egy befektetési alap befektetője a befektetési alap és eszközeinek részleges tulajdonjogát vásárolja meg.

A befektetők általában háromféleképpen keresnek hozamot egy befektetési alapból, általában negyedévente vagy évente:

1.    Az alap portfóliójában tartott részvények osztalékából és a kötvények kamataiból származó jövedelem, és az év során kapott jövedelem csaknem teljes egészét odaadják az alap tulajdonosainak kifizetés formájában. Az alapok gyakran választási lehetőséget adnak a befektetőknek, hogy vagy csekket kapnak a kifizetésekről, vagy pedig újra befektetik a bevételt a befektetési alap további részvényeinek vásárlására.

2.    Ha az alap olyan értékpapírokat ad el, amelyek árfolyama emelkedett, az alap tőkenyereséget realizál, amelyet a legtöbb alap szintén kifizetés formájában továbbít a befektetőknek.

3.    Ha az alap részvényeinek árfolyama emelkedik, akkor Ön azokat a piacon nyereséggel adhatja el.

Amikor egy befektetési alap hozamát keressük, a befektető a „teljes hozamot” látja, vagyis a befektetés értékének akár felfelé, akár lefelé történő változását egy adott időszak alatt. Ez magában foglalja az alap által termelt kamatot, osztalékot vagy tőkenyereséget, valamint az alap piaci értékének változását egy bizonyos idő alatt. A legtöbb esetben a teljes hozamot egy, öt és tízéves időszakokra, valamint az alap nyitásának napja, vagyis a bevezetés napja óta számítják ki.

A befektetési alapok típusai

A befektetési alapok esetében többféle befektetési alaptípus létezik, bár a legtöbb befektetési alap ezen négy főkategória egyikébe sorolható; a részvényalapok, a pénzpiaci alapok, a kötvényalapok és a célhoz kötött alapok.

Részvényalapok

Amint a neve is mutatja, ez az alap elsősorban részvényekbe vagy kötvényekbe fektet be. Ezen a csoporton belül különböző alkategóriák vannak. Egyes részvényalapok elnevezése a vállalatok méretéről szól, amelyekbe befektetnek: kis-, közép- vagy nagyvállalat. Másokat a befektetési megközelítésük alapján neveznek el: agresszív növekedési, jövedelemorientált, értékalapú és egyéb. A részvényalapokat aszerint is kategorizálják, hogy belföldi (amerikai) részvényekbe vagy külföldi részvényekbe fektetnek-e be. A részvényalapok univerzumának megértéséhez egy stílusdobozt kell használni, amelyre az alábbiakban egy példával is szolgálunk.

Az alapok mind a vállalatok mérete, piaci tőkeértéke, mind a befektetett részvények növekedési kilátásai alapján osztályozhatók. Az értékalap kifejezés egy olyan befektetési stílusra utal, amely a piac által nem kedvelt, jó minőségű, alacsony növekedési ütemű vállalatokat keres. Ezeket a vállalatokat alacsony ár-nyereség (P/E) arányok, alacsony ár-könyv (P/B) arányok és magas osztalékhozamok jellemzik.

Ezzel szemben a növekedési alapok olyan vállalatokat keresnek, amelyeknek erős nyereség-, árbevétel- és pénzforgalom-növekedésük volt. Ezeknek a vállalatoknak jellemzően magas a P/E arányuk, és nem fizetnek osztalékot. A szigorú érték- és növekedési befektetések közötti kompromisszum a „keverék”, amely egyszerűen olyan vállalatokra utal, amelyek sem nem érték-, sem nem növekedési részvények, és valahol a kettő között vannak besorolva.

A nagy kapitalizációjú vállalatok magas piaci kapitalizációval rendelkeznek, azaz 10 milliárd dollár feletti értékkel. A piaci tőkeértéket a részvényárfolyam és a forgalomban lévő részvények számának szorzataként kapjuk. A nagy kapitalizációjú részvények jellemzően blue-chip cégek, amelyek gyakran név szerint is felismerhetők. A kis kapitalizációjú részvények azokat a részvényeket jelentik, amelyek piaci kapitalizációja 250 millió és 2 milliárd dollár között mozog. Ezek a kisebb vállalatok általában újabb, kockázatosabb befektetések. A mid-cap részvények a kis- és nagykapacitású részvények közötti űrt töltik ki.

Egy befektetési alap keverheti stratégiáját a befektetési stílus és a vállalati méret között. Például egy nagy tőkeértékű értékalap olyan nagy tőkeértékű vállalatokat keresne, amelyek erős pénzügyi helyzetben vannak, de részvényeik árfolyama a közelmúltban csökkent, és a stílusdoboz bal felső kvadránsába kerülnének (nagy és érték). Ennek ellentéte egy olyan alap lenne, amely kiváló növekedési kilátásokkal rendelkező startup technológiai vállalatokba fektet be: a small-cap growth. Egy ilyen befektetési alap a jobb alsó kvadránsban helyezkedne el (kis és növekedés).

Kötvényalapok

Egy olyan befektetési alap, amely minimális hozamot termel, a fix hozamú kategóriába fog tartozni. A fix jövedelmű befektetési alap olyan befektetésekre összpontosít, amelyek meghatározott hozamot fizetnek, például államkötvények, vállalati kötvények vagy más hitelviszonyt megtestesítő eszközök. Az alap portfóliója kamatjövedelmet termel, amelyet továbbadnak a részvényeseknek.

Ezeket az alapokat néha kötvényalapoknak is nevezik, valamint gyakran aktívan kezelik, és arra törekszenek, hogy viszonylag alulértékelt kötvényeket vásároljanak, hogy azokat később nyereséggel adhassák el. Ezek a befektetési alapok valószínűleg magasabb hozamot fizetnek, azonban egyáltalán nem kockázatmentesek. Például egy magas hozamú ócska kötvényekre specializálódott alap sokkal kockázatosabb, mint egy olyan alap, amely állampapírokba fektet.

Mivel sokféle kötvénytípus létezik, a kötvényalapok jelentősen eltérhetnek attól függően, hogy hova fektetnek be, illetve minden kötvényalap ki van téve a kamatkockázatnak is.

Indexalapok

Az indexalapok olyan részvényekbe fektetnek, amelyek megfelelnek egy fő piaci indexnek, például az S&P 500-nak vagy a Dow Jones ipari átlagának (DJIA). Ez a stratégia kevesebb elemzői és tanácsadói kutatást igényel, így kevesebb költséget hárítanak át a részvényesekre, és ezeket az alapokat gyakran a költségérzékeny befektetők szem előtt tartásával tervezik.

Kiegyensúlyozott alapok

A kiegyensúlyozott alapok eszközosztályok hibridjébe fektetnek, legyen szó részvényekről, kötvényekről, pénzpiaci eszközökről vagy alternatív befektetésekről. Az eszközallokációs alapként ismert alap célja az eszközosztályok közötti kitettség kockázatának csökkentése.

Egyes alapokat egy meghatározott, rögzített allokációs stratégiával határoznak meg, így a befektető kiszámíthatóan ki van téve a különböző eszközosztályoknak. Más alapok dinamikus allokációs százalékos stratégiát követnek a különböző befektetői célok elérése érdekében. Ez magában foglalhatja a piaci körülményekre, az üzleti ciklus változásaira vagy a befektető saját életének változó szakaszaira való reagálást.

A portfóliómenedzsernek általában szabadságot adnak arra, hogy szükség szerint változtassa az eszközosztályok arányát, hogy megőrizze az alap kinyilvánított stratégiájának integritását.

Pénzpiaci alapok

A pénzpiac biztonságos, kockázatmentes, rövid lejáratú adósságinstrumentumokból, főként kormányzati kincstárjegyekből áll. A befektető ugyan nem fog jelentős hozamot elérni, de a tőke az garantált. A tipikus hozam valamivel több, mint a normál folyószámlán vagy megtakarítási számlán elért összeg, és valamivel kevesebb, mint az átlagos betéti jegy (CD).

Jövedelem alapok

A jövedelemalapok a nevüket a céljukról kapták, ami a folyamatos jövedelem biztosítása. Ezek az alapok elsősorban állami és jó minőségű vállalati adósságba fektetnek be, és lejáratig tartják ezeket a kötvényeket, hogy kamatfolyamokat biztosítsanak. Bár az alapok állománya felértékelődhet, ezen alapok elsődleges célja, hogy állandó pénzáramlást biztosítsanak a befektetőknek. Így ezen alapok célközönsége konzervatív befektetőkből és nyugdíjasokból áll.

Nemzetközi/globális alapok

A nemzetközi vagy külföldi alap kizárólag a befektető hazáján kívül található eszközökbe fektet be. A globális alapok viszont a világ bármely pontján befektethetnek. Volatilitásuk gyakran az adott ország egyedi gazdaságától és politikai kockázataitól függ. Ezek az alapok azonban a diverzifikáció növelésével egy jól kiegyensúlyozott portfólió részét képezhetik, mivel a külföldi országok hozamai nem feltétlenül korrelálnak az otthoni hozamokkal.

Speciális alapok

Az ágazati alapok olyan célzott stratégiai alapok, amelyek a gazdaság egyes ágazataira irányulnak, például a pénzügyi, technológiai vagy egészségügyi szektorokra. Az ágazati alapok rendkívül volatilisek lehetnek, mivel az adott ágazat részvényei általában erősen korrelálnak egymással.

A regionális alapok megkönnyítik a világ egy adott földrajzi területére való összpontosítást. Ez jelentheti egy tágabb régióra vagy egy adott országra való összpontosítást.

A társadalmilag felelős alapok vagy etikus alapok csak olyan vállalatokba fektetnek be, amelyek megfelelnek bizonyos irányelvek vagy meggyőződések kritériumainak. Egyes társadalmilag felelős alapok például nem fektetnek be olyan „bűnös” iparágakba, mint a dohány, az alkoholtartalmú italok, a fegyverek vagy az atomenergia. Más alapok elsősorban a zöld technológiákba fektetnek be, például a nap- és szélenergiába vagy az újrahasznosításba.

Tőzsdén kereskedett alapok (ETF-ek)

A kölcsönös befektetési alap egy különleges fajtája a tőzsdén kereskedett alap (ETF). Ezek nem minősülnek befektetési alapnak, de a befektetési alapokkal megegyező stratégiákat alkalmaznak. Olyan befektetési alapokként vannak felépítve, amelyekkel a tőzsdéken kereskednek, és a részvények jellemzőinek további előnyeivel rendelkeznek.

Az ETF-eket a kereskedési nap folyamán lehet venni és eladni. Az ETF-ek rövidre is eladhatók, illetve fedezeti alapon is megvásárolhatók. Az ETF-ek jellemzően alacsonyabb díjakkal is járnak, mint a megfelelő befektetési alapok. Sok ETF-nek előnye van az aktív opciós piacokból is, ahol a befektetők fedezhetik vagy tőkeáttételes pozícióikat.

Az ETF-ek adózási előnyöket is élveznek a befektetési alapokkal szemben. A befektetési alapokhoz képest az ETF-ek általában költséghatékonyabbak és likvidebbek.

A befektetési alapok díjai

Egy befektetési alapnak éves működési díjai vagy részvényesi díjai vannak. Az alap éves működési díja a kezelt pénzeszközök éves százalékos aránya, amely általában 1-3% között mozog, és költséghányadnak nevezik. Az alap költséghányadát a tanácsadói vagy kezelési díj és az igazgatási költségek összege adja.

A részvényesi díjak olyan értékesítési díjak, jutalékok és visszaváltási díjak, amelyeket közvetlenül a befektetők fizetnek az alapok megvásárlásakor vagy eladásakor. Az értékesítési díjakat vagy jutalékokat a befektetési alap „költségének” nevezik. Ha egy befektetési alapnak van egy elővásárlási díja, a díjakat a befektetési jegyek vásárlásakor állapítják meg. A back-end terhelés esetén a befektetési alap díjait akkor állapítják meg, amikor a befektető eladja a részvényeit.

Előfordul azonban, hogy egy befektetési társaság olyan befektetési alapot kínál, amely nem tartalmaz jutalékot vagy értékesítési díjat. Ezeket az alapokat közvetlenül a befektetési társaság forgalmazza, nem pedig egy másodlagos fél közvetítésével kínálják. Egyes alapok díjat és büntetést is felszámítanak a korai kifizetésért vagy a részesedés meghatározott idő lejárta előtti eladásáért.

A befektetési alapok előnyei

Számos oka van annak, hogy a befektetési alapok a lakossági befektetők által választott eszköznek számítanak, mivel a munkáltató által támogatott nyugdíjprogramok pénzének túlnyomó többsége befektetési alapokba van befektetve.

Diverzifikáció

A diverzifikáció, vagyis a befektetések és eszközök keveredése egy portfólión belül a kockázat csökkentése érdekében a befektetési alapokba történő befektetés egyik előnye. A diverzifikált portfólió különböző kapitalizációjú és iparágú értékpapírokat, valamint különböző lejáratú és kibocsátójú kötvényeket tartalmaz. Egy befektetési alap megvásárlásával olcsóbban és gyorsabban lehet elérni a diverzifikációt, mint az egyes értékpapírok vásárlásával.

Könnyű hozzáférés

A főbb tőzsdéken kereskedve a befektetési alapokat viszonylag könnyen lehet venni és eladni, így rendkívül likvid befektetésekké válnak. Emellett bizonyos típusú eszközök, például külföldi részvények vagy egzotikus áruk esetében a kölcsönös befektetési alapok gyakran a legmegvalósíthatóbb – sőt, néha az egyetlen - módot jelentik az egyéni befektetők számára a részvételre.

Méretgazdaságosság

A kölcsönös befektetési alapok méretgazdaságosságot is biztosítanak, mivel lemondanak a diverzifikált portfólió létrehozásához szükséges számos jutalékról. Egyszerre csak egy értékpapír megvásárlása nagy tranzakciós díjakat eredményez. A befektetési alapok kisebb címletei lehetővé teszik a befektetők számára, hogy kihasználják a dollárköltség átlagolás előnyeit.

Mivel egy befektetési alap egyszerre nagy mennyiségű értékpapírt vásárol és ad el, a tranzakciós költségei alacsonyabbak, mint amit egy magánszemély fizetne az értékpapír-tranzakciókért. Egy befektetési alap bizonyos eszközökbe fektethet be, vagy nagyobb pozíciókat vehet fel, mint egy kisebb befektető.

Professzionális irányítás

A professzionális befektetési menedzser gondos kutatást és ügyes kereskedést alkalmaz. A kölcsönös befektetési alap viszonylag olcsó módja annak, hogy egy kisbefektető egy teljes munkaidős menedzsert kapjon a befektetések megtételére és felügyeletére. A kölcsönös befektetési alapok sokkal alacsonyabb befektetési minimumot követelnek meg, így ezek az alapok olcsó lehetőséget biztosítanak az egyéni befektetők számára, hogy megtapasztalják a professzionális pénzkezelés előnyeit.

Változatosság és választási szabadság

A befektetők szabadon kutathatnak és választhatnak a különböző stílusú és kezelési célú alapkezelők közül. Egy alapkezelő sok más stílus mellett összpontosíthat az értékalapú befektetésekre, a növekedési befektetésekre, a fejlett piacokra, a feltörekvő piacokra, a jövedelemre vagy a makrogazdasági befektetésekre. Ez a sokféleség lehetővé teszi a befektetők számára, hogy a részvények és kötvények mellett a speciális befektetési alapokon keresztül árucikkek, külföldi eszközök és ingatlanok terén is kitettséget szerezzenek. A befektetési alapok olyan külföldi és belföldi befektetési lehetőségeket kínálnak, amelyek egyébként a hétköznapi befektetők számára nem feltétlenül lennének közvetlenül elérhetők.

Átláthatóság

A kölcsönös befektetési alapokra ágazati szabályozás vonatkozik, amely biztosítja a befektetők számára az elszámoltathatóságot és a tisztességes eljárást.