Az AEGON Alapkezelőt megkérdeztük, mire érdemes odafigyelni befektetési alapok választásakor. Így kaptunk egy listát, amin érdemes végigmenni minden egyes alap vásárlása előtt.

1. Kockázattűrő képességünk alapos ismerete

Ahhoz, hogy egy igazán jó döntést hozhassunk, mindenképpen ismerni kell önmagunkat! Mikor jön el az a pont, amikor már nem tudunk nyugodtan aludni a befektetett összeg miatt? Mennyire viseljük jól a stresszt és az alkalmanként felmerülő tőke veszteségeket? Vagy sokkal inkább vagyunk egyfajta biztonsági játékosok, akiknél az egyik elsődleges szempont a tőke védelme? Nagyjából az összes befektetési stratégiára találunk egy-egy odaillő befektetési alapot a kínálatban, mivel manapság már vannak tőkevédett alapok is, illetve, természetesen jóval nagyobb kockázat mellett, de az átlaghoz képest magasabb hozamot ígérő részvény alapok is.

2. Az alapok kockázati besorolásának figyelembevétele

Az összes befektetési alapot már az induláskor besorolják egy 1-től 7-ig terjedő skálán. Ezt a besorolást leellenőrizhetjük a KIID (kiemelt befektetői információk) nevű, minden nyilvános, nyíltvégű, szabályozott befektetési alaphoz kötelezően elkészítendő, alapvető információkat tartalmazó adatlapon. Itt az 1-től, mint a legalacsonyabbtól haladunk a magasabb felé, egészen 7-ig. Az 1-es fogja a nagyon alacsony kockázatot jelenteni, míg a 7-es már a kiemelten magas kockázatra fog minket figyelmeztetni. Általánosságban elmondható, hogy az alacsony kockázatú alapok a pénzpiaci és a kötvény alapok lesznek. Ezeknél már valamivel kockázatosabbak lehetnek az abszolút hozamú, a vállalati kötvény és a vegyes alapok. A legkockázatosabbak általában a részvény és származtatott alapok, amiknél már érdemes tisztában lennünk a számunkra még vállalható (és elviselhető) rizikó mértékével is.

3. Ajánlott befektetési időintervallum

Rendkívül fontos, hogy kijelöljünk egy pontot a jövőben, amikor már szeretnénk felhasználni az összegyűjtött megtakarításunkat. Jövőre tovább szeretne tanulni?  Elképzelhető, hogy két-három éven belül felújítaná a birtokában lévő ingatlant? Esetleg még ennél is hosszabb távú céljai lennének? Vagy ez már egy olyan összeg, amire most egyáltalán nincs szüksége, de azt szeretné, hogy minél jobb hozamokat érjen el vele a jövőben? Minden egyes szituációban különböző mértékben kell kockázatot vállalnunk, másképpen fogalmazva; váltogatnunk kell a stratégiáinkat. Arról azonban soha ne feledkezzünk meg, hogy hosszútávon a nagyobb kockázat (általában) mindig magasabb hozammal jár.

4. A felmerülő költségek

A „költségek” szó hallatán szinte mindenkit egyfajta rossz érzés fog el. Nincs olyan ember – szerintünk legalábbis –, aki szereti, amikor a nehezen összegyűjtögetett és leadózott jövedelméből még további összegeket vonnak le.  Javasoljuk, hogy mindig tervezzen előre, kalkuláljon az esetlegesen felmerülő költségekkel, mert egyes esetekben ezek a kiadások, akár a hozam egy igen jelentős részét felemészthetik. Persze, van arra is lehetősége, hogy rendkívül olcsó vagy akár teljesen díjmentes befektetési jegyeket vásároljon. Az ilyen esetekben többnyire magunk kell, hogy kezeljük befektetéseinket az interneten keresztül – nincs közvetítő bank, bróker vagy tanácsadó, aki segítene bennünket. Több ilyen jellegű szolgáltatás közül is választhatunk, ahol aztán egész évben díjmentesen vásárolhatunk, eladhatunk vagy válthatunk át különböző befektetési alapokat.

5. A szórás index

Ugyancsak nem elhanyagolható mutató az alapok szórás indexe. Ez az index azt hivatott megmutatni a számunkra, hogy egy vizsgált időszakon belül az átlagos hozamhoz képest milyen kilengéseket mutatott a kiválasztott alap teljesítménye.

6. A versenytársakkal való összehasonlítás

Minden esetben javasoljuk, hogy nézze meg, hogy egy azonos időszakban a versenytársak hogyan teljesítettek. Amennyiben úgy látja, hogy a kiválasztott alap teljesítménye nagyon eltér az abban a kategóriában szereplő hasonló alapokétól, akkor az okoknak is mindenképpen érdemes lesz utánajárnia! Viszonylag sok lehetőségünk van arra, hogy kellően sokrétű és alapos összehasonlításokat végezzünk.

7. Cég háttér és bizalom faktor

A pénzügy, mint olyan, egy teljesen bizalmi műfaj. A kellő alaposság megköveteli, hogy szánjunk némi időt arra is, hogy utánanézzünk az alapot kezelő cégnek, illetve az alapot igazgató portfóliómenedzsernek is. „Google a barátunk!” – hiszen az internet manapság már hatalmas segítségünkre lehet mind ebben. Ma már elég egy egyszerű keresés a neten – csak beírjuk a portfóliókezelő vagy az alapkezelő cég nevét a keresőnkbe – és már látjuk is, hogy valaki mennyire gyakran szerepel a médiában, felmerül-e a neve szakmai blogokon, milyen nyilatkozatokat tett a múltban és mostanában, átvett-e valamilyen díjat, volt-e meghívott szakmai konferenciákon, stb..

8. Ki és hol forgalmazza a befektetési alapot és miként tudok hozzá férni?

Az elején tájékozódnunk kell, hogy az általunk kiválasztott alapkezelőt hogyan érhetjük el, rendelkezik-e saját ügyfélszolgálattal, esetleg van-e olyan telefonszám, e-mail, chat, amin keresztül bármikor feltehetjük a felmerülő kérdéseinket. Ugyancsak lényeges szempont lesz, hogy a befektetett megtakarításainkra majd milyen mértékben láthatunk rá? Üzemeltet-e az alapkezelő olyan online felületet, ahol folyamatosan nyomon követhető a megtakarításaink jelenértéke, illetve bizonyos helyzetekben áthelyezhető-e? Minél inkább átláthatóbb egy befektetési alap, annál gyorsabban tudunk majd beavatkozni, ha esetleg úgy látjuk, hogy nem a kellő irányba haladnak a dolgok. Szerencsénkre, manapság már a legtöbb befektetési alap likvid, ezért ebből fakadóan néhány nap alatt pénzre válthatóak. Annak azért érdemes a befektetés előtt utánajárnunk, hogy mennyi idő szükséges egy adott befektetési jegy (pl. ingatlan alap) elszámolásához!

9. A benchmark teljesítménye

A befektetési alapok esetében általában meg fognak határozni egy irányadó indexet, azaz benchmarkot, vagy egy több indexből álló mutatót, amihez végül hasonlítani fogják az adott alap teljesítményét. Érdemes lesz erre is figyelni, hiszen, ha folyamatosan nagymértékű eltérést tapasztalunk vagy teljesen eltérő irányú mozgást észlelünk, akkor már az is egy fontos jelzés lehet a számunkra. Ha például egy alapnál azt látjuk, hogy minden évben azonos irányba, hozzávetőlegesen azonos mértékben mozogtak a hozamok, akkor ott nincs is igazán okunk nagyon aggódni. Ez az alapkezelő azt a szintet szokta hozni, ami az adott piacon és helyzetben tőle elvárható.

10. Az általunk támogatott befektetési politika

Amennyiben leszűkítettük a befektetési alapokkal kapcsolatos kört, akkor érdemes lehet annak is utána nézni, hogy az általunk kiválasztott befektetési alap, milyen befektetési politikát képvisel! Ugyanis hamar kiderülhet, hogy az alapkezelő esetleg olyan eszközbe vagy eszközökbe fekteti a megtakarításunkat, amit egyáltalán nem támogatunk, vagy adott esetben olyan piacokon is kereskedik, amit az aktuális gazdasági vagy politikai környezetben inkább jobb elkerülni.

+1 A visszatekintő hozamok kérdése az abszolút hozamú alapok esetében

Ugyan a visszamenőleges hozamok nem jelentenek semmilyen garanciát a jövőben elérhető hozamokra, ettől függetlenül mégsem szabad őket teljesen figyelmen kívül hagyni. Tegyük fel, hogy egy adott alap az elmúlt néhány évben folyamatosan rosszul teljesített. Ez már rögtön mutatja is nekünk, hogy van benne egy jelentős kockázat, tehát van mitől tartanunk. Az abszolút hozamú alapok esetében pedig rendkívül fontos, hogy erre odafigyeljünk, mivel ezeknél az alapoknál – minden piaci körülmény esetében – a vagyonkezelőnek a pozitív hozamra kell törekednie, tehát még rosszabb gazdasági helyzetekben is van lehetősége a portfóliómenedzsernek arra, hogy a tőzsde eséséből profitáljon az adott alap.

Ha kíváncsi az AEGON alapkezelő szemináriumaira látogasson el az események oldalra. Ha szeretne megismerkedni az alapkezelő termékeivel érjen visszahívást, a lap tetején lévő kapcsolatfelvétel gombra kattintva.